Én nem vagyok biztos abban, hogy az új évezred éppen most kezdődött el, valószínűbb, hogy reklámértéke miatt nevezték ki annak: időszámításunk önkényes. Ha a köznyelv 1999-et emlegeti az utolsó XX. századi évnek, ám legyen. A kettessel kezdődő évezred első Kör-levelét tartja kezében a Kedves Olvasó. Javasolom, tekintsünk magunkba, nézzük gazdagságunkat, leltározzunk: mi a miénk az elmúlt időből, milyen hagyományokat vihetünk át a következőbe.
Gazdagságunk: hazánk bővelkedik buddhista szakrális helyekben, ahol a buddhista hagyományt őrzik és őrizzük. Én a legszebb felhőket a Pásztó melletti Tar felett láttam, szelíd dombok között: a Karma Kagyüpa Buddhista Közösség Meditáció Központ épületei felett…
Zalaszántó közelében kellemes erdei séta visz egy tisztásra, ahol Őszentsége a XIV. Dalai Láma avatta sztúpa emelkedik…
Szécsény közepén barokk kastélyban a magyar bódhiszattva, az »európai láma«, Kőrösi Csoma Sándor életútját mutatja be állandó kiállítás. A zanglai kolostor élethĄen rekonsturált cellája is látható itt, illusztrálandó első életrajzírója, Duka Tivadar mondatait: “itt vetette meg tibeti tanulmányainak alapját és az égalj zordonsága miatt oly nélkülözéseknek volt kitéve, minőket ember ritkán szenvedett, s tevé azt panaszszó és kérkedés nélkül.” Kőrösi Csoma Sándor és tudós segítője, Szangja Püncog alakja úgy tűnik fel, mint évezreddel azelőtt a tibeti szent, Milarepa és mestere, Marpa — a »Nagy Fordító«, “aki magához fogadta a siheder Milarepát, és elkezdte tanítani a titkos tudásra.” “Végül a Nagy Fordító a tanítványt a nagy titokba beavatta és egész tudását neki átadta.” (Hamvas Béla: Milarepa. in: A láthatatlan történet. Akadémiai Kiadó, 1988).)
Ám ha messze nem akarunk menni saját házunktól, hát ott van a 41-es villamos végállomásánál fekvő Maitreya ház, mely Budapest közepén is a vidéki elvonulási központok nyugalmát és békéjét kínálja, meditációs teremmel, buddhista témájú és más, keleti vallásokról szóló könyvek sokaságával.
Magyar nyelvű irodalmunkat számos buddhista ihletésű mű is gazdagítja: ezek közül néhányat hadd említsek meg, remélve hogy az Olvasó kedvet kap e könyvek forgatásához.
Hamvas Béla hatvanas évek eleji írásában megemlíti, hogy 100 különféle Tao Te King fordításról tud — én legalább öt magyar nyelvĄ kiadásról tudok. Nem mellékesen: egy hagyomány szerint Lao Ce — a Tao Te King szerzője — egyik reinkarnációja Gótama Buddha volt… Hamvas szerint a mű költészetként vagy bölcseletként fordítható. (Hamvas Béla: A Tao te king új fordítása. in: Szarepta. Medio Kiadó, évszám nélkül .) Weöres Sándor Tao te king-fordítása egyszerre mindkettő: bölcselet a költészetben.
“Az út örök és tétlen,
mégis mindent végbevisz észrevétlen.
Ha fejedelmek, királyok megőrzik,
minden magától rendeződik.
Ha kapálóznak és intéznek,
letöri őket a titkos természet.
Vágytalan a titkos természet,
s a vágy hiánya: béke,
az ég alatt a rend teljessége”
(Lao ce: Tao Te King, Weöres Sándor fordítása,
Tőkei ferenc prózafordítása alapján.
Tericum kiadó, 1994.)
Szabó Lőrinc versében (Tao Te King. in: Buddha tenyerén. Helikon Kiadó, 1991) így fogalmaz:
“Pusztul, ami csak egy; vak, aki egynek
lát valamit;
védelem kell védtelen életednek,
s védekezik.
Gyöngeséged páncélt izzad magára,
mint a csiga;
száz karddal jár benned előre-hátra
minden vita.
Utak sara, vágyol a messzeségbe,
s bár itt maradsz,
Felkapaszkodol a tipró kerékre
s vele szaladsz…”
Még egyszer Weöres Sándortól: Tíz lépcső
Szórd szét kincseid — a gazdagság legyél te magad.
Nyűdd szét díszeid — a szépség legyél te magad.
Feledd el mulatságaid — a vígság legyél te magad.
Égesd el könyveid — a bölcsesség legyél te magad.
Pazarold el izmaid — az erő legyél te magad.
Oltsd ki lángjaid — a szerelem legyél te magad.
Üzd el szánalmaid — a jóság legyél te magad.
Dúld fel hiedelmeid — a hit legyél te magad.
Törd át gátjaid — a világ legyél te magad.
Vedd egybe életed-halálod — a teljesség legyél te magad.
(In: A teljesség felé.Tericum Kiadó.évszám nélkül.)
Mozifilmeket láthattunk Kundun életéről, Buddha mai reinkarnációjának történetéről (A kis Buddha), Heinrich Harrer tibeti kalandjairól (Hét év tibetben. “Szőke, kékszemű, hundert prozent árja hegymászó életre szóló barátságot köt a dalai lámával…” — Pesti est műsorfüzet). Hollywoodban és általában a filmes »művészvilágban« igen kedvelt és népszerű a Nobel-békedíjas XIV. Dalai Láma személye, a buddhizmus és az ún. »keleti filozófiák«. E filmek vitathatalan erénye az — nyilvánvaló hibáik mellett és ellenére —, hogy a gyanútlan mozinézőben felkeltik az érdeklődést. Bizonyára sokan e filmek hatására olvassák el a XIV.Dalai Láma önéletrajzát (Száműzetésben — szabadon.Írás Kiadó, évszám nélkül .) vagy Heinrich Harrer könyvét (Bodhiszattva Kiadó, 1998), vagy éppen keresték fel a Néprajzi Múzeum »A Dalai Lámával Tibetben« című kiállítását.
A Magyar Rádió sugározta a — Sári László tibetológus által szerkesztett — »Reggeli beszélgetéseket Lin-Csi apát kolostorában«, a kínai (csan-) buddhizmus tibeti gyöngyszemét. (Megjelent könyvben is: Magyar Könyvklub, 1999.) A (Duna) televízió dokumentumfilm-sorozattal emlékezett meg Kőrösi Csoma Sándorról: megszólalt ebben Tenzin Gyatco is, a XIV.Dalai Láma…
A leltáram még nem kész — nem is lehet itt még készen —, azonban a hely véges. Utolsó felvonásként ajánlom — mivel az újév a fogadalmak kora is —, egy zen mester, név szerint Szojen Saku »szabályzatát«. Akinek nincsen még fogadalma a harmadik évezredre, próbálja meg!
…és végül: kívánjuk egymásnak és magunknak is, hogy buddhista hagyományaink tovább éljenek, gazdagodjon ebbéli kulturánk a jövőben is: a következő évi leltár legyen hosszabb a mostaninál! Legyen elég erőnk mindezt véghezvinni!

Tagjainkat nem akarjuk kis indiaiakká, tibetiekké, japánokká vagy kínaiakká formálni. Sokkal inkább arra törekszünk, hogy először is felfogjuk saját nyugati hagyományunk és kultúránk lényegét annak egész fejlődésében, s ebből kiindulva tudjuk tanulmányozni más kultúrák tradícióit, megtanulva azokat értőn tisztelni.