A Buddhista Misszió honlapja

A mulandóságról

Őszentsége a Dalai Láma

A mulandóságról

Minden ember halandó. A Dalai láma ember. Mi következik ebből?

Őszentsége, akárcsak a többi ember, maga is meghal egyszer. Halandó emberként érzi és érti hát mindazt a szenvedést, amit a Halál mér a halandókra. A mulandóságról elmélkedve azonban azt is megosztja velünk, hogyan érthetjük meg a halál folyamatát, s miként viszonyulhatunk félelem és elégedetlenség nélkül ennek megmásíthatatlan tényéhez. Bölcs és együttérző szavait Lopszang Cshökji Gyelcen, az első pancsen láma „A köztes lét veszélyes szurdokaiból való megszabadulás kívánságai, melyek által a hős megszabadul a félelemtől” című verséhez köti. Ez a mély tanítást hordozó, több száz éves költemény alkalmat ad arra, hogy nemcsak az elmúlással kapcsolatos érzelmekről, de a meghalás folyamatáról is kifejthesse gondolatait. Kommentárjában praktikus tanácsokat is megfogalmaz, s konkrét meditációs gyakorlatokat is leír. Álljon itt az egyik szó szerint, amit talán akkor is érdemes megfogadni, ha magát a könyvet nem olvassuk el:

„A halálra való tudatosság témaköre három alap, kilenc ok és három döntés köré szerveződik.
Az első alap: A halál elkerülhetetlenségén való elmélkedés.

  1. Mivel a halál mindig bekövetkezik, azaz nem lehet elkerülni
  2. Mivel az életet nem lehetséges meghosszabbítani, és az folyamatosan hanyatlik
  3. És mivel életünk során is alig van időnk gyakorolni

Az első döntés: El kell végeznem spirituális gyakorlataimat.

A második alap: A halál idejének bizonytalanságán való elmélkedés

  1. Mivel nem tudhatjuk, mennyi időt töltünk el ezen a világon
  2. Mivel a halálra számtalan, az életre azonban csak néhány ok vezet
  3. Mivel a halál időpontja a test sérülékenységéből adódóan bizonytalan

A második döntés: Most kell elvégeznem a gyakorlatokat.

A harmadik alap: elmélkedés azon, hogy a halál bekövetkeztekor csakis a megfelelő spirituális gyakorlatok segíthetnek

  1. Mivel a halál bekövetkeztekor barátaink nem segíthetnek nekünk
  2. Mivel a halál bekövetkeztekor az anyagi jólét nem jelent segítséget
  3. Mivel a halál bekövetkeztekor testünk nem jelent segítséget

A harmadik döntés: Arra törekszem, hogy a gyakorlatok által megszabaduljak a jelen élet csodás dolgaihoz fűződő minden kötelességemtől.”

Természetesen jó volna, ha minden buddhista gyakorló – haladó és kezdő halandó – nemcsak elolvasná, hanem mindennapos gyakorlatává tenné a könyvben foglaltakat.

A mulandóságról álljon itt még három idézet, az egyik tibetből való, s e könyv mottójaként is szerepel: „Mindenki meghal, de senki sem halott.” A második magyar: „Elhull a virág, eliramlik az élet.” A harmadik a Felébredettől származik: „Az összetett dolgok múlandóak.”

Szóval a gyakorlást gyakorlatunkká kell tenni. Most. Még nem késő.

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (1 szavazat)

Az őskorban az Élet Mestere az élő szakrális szubjektum volt, a történeti korban az Élet Mestere a könyv, a szakrális objektum. Az a közvetlen kinyilatkoztatás, ami az őskorban a szakrális ember volt, most a könyv lett. A könyv a riasztó. A kakas, aki megszólal, hogy "Ébredj, ember, nehogy az álmosság démona elaltasson".

— Hamvas Béla

 

 

Szavazás

2012-re sokan világvégét vagy a mai társadalmak összeomlását, egy új világrend létrejöttét jósolják. Ön szerint:

Online felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 7 vendég van a webhelyen.

Kövess bennünket a közösségi oldalakon!

Kövesd a Buddhista Misszió híreit a Twitteren!

Látogatók száma

A webhelyet a Drupal - egy nyílt tartalomkezelő rendszer - működteti