Egy nap az öreg szerzetes elindult a kolostorból egy fiatal szerzetessel együtt a városba, ügyeket intézni. A fiatal szerzetes egész eddigi életét a kolostorban töltötte, és csak ritkán merészkedett egyedül a kolostor falain kívülre. Mielőtt elindultak volna, az idősebb szerzetes így szólt hozzá:
– Óvakodj a tigrisektől. A városban sok-sok emberevő tigris van. Amint látok egyet, szólok.
Miközben jártukban-keltükben bámészkodtak a nagyváros forgalmas utcáján, az ifjú szerzetesnek feltűntek az arra járó csinos nők. Minden alkalommal, amikor egy ilyen szemrevaló hölgy mellett vezetett útjuk, az idősebb szerzetes rendre így szólt.
– Most vigyázz! Itt egy emberevő tigris.
Miután visszatértek a kolostorba, aznap este a két szerzetes együtt vacsorázott. Az idős szerzetes megkérdezte az ifjabbat:
– No, és mondd csak, mi tetszett a legjobban a nagyvárosban?
– Az emberevő tigrisek – válaszolta a fiatal szerzetes.
