Igazából nem nagyon értettem, hogy miért kívánkozom vissza, miért szeretném újból végigszenvedni ezt az egy hetet. Mármint a nyári elvonulást. Öt éve ugyanis már voltam egyen, Hatvanban, és az a hét bennem és feleségemben oly mély nyomokat hagyott, hogy azóta hasonló hosszúságú buddhista rendezvényeknek még a környékét is kerültük.

Ahogy egy ihletett művész kezében az értéktelen agyagdarab felbecsülhetetlen értékű műalkotássá változik át, az életünkre való panaszkodás helyett nekünk is meg kell kísérelnünk életünk rendelkezésre álló "agyagából" valami értékeset létrehozni.