Más természeti népeknél, sőt a világ bármely táján nyomokban, vagy máig is élő módon fennmaradt kultúrákban egyaránt megfigyelhető a tudatmódosító szerek kifejezetten szakrális célú felhasználása. Abban az időben, amikor az áldozatot bemutató pap Brahmával vagy Manituval került kapcsolatba, még valószínűleg nem használták a kábítószer szót.
A buddhizmus szerint nyolc világi szél mozgat bennünket. Ezeket vágyaknak vagy energiáknak is nevezhetjük. Az egyik ezek közül az a vágy, hogy dicséretben részesüljünk.
Közösségünk 2009 végén ismét – immár hagyományosan – csatlakozott a Bokor Hazai Rászorulók Alapítvány által szervezett étel- és ruhaosztáshoz. A két ünnep közötti négy napon a Buddhista Misszió adományaként 72 sapkát, 111 pár kesztyűt és 240 pár zoknit tudtunk szétosztani.
Ha elkezdünk megnyílni az élet felé, először a halállal találkozunk. A halál az élet egyik legfontosabb játékszabálya; mert az élet játék, de nem szabályok nélkül való, s így megvannak a maga törvényszerűségei. Amikor az életet – tanítóink útmutatásai alapján – mesének, álomnak, fantáziavilágnak próbáljuk látni, ne kövessük el azt a hibát, hogy egyszersmind káosznak is látjuk.
„De a legfőbb haszon, amit azokból a vadonban töltött napokból húztunk, nem valami testet öltött gondolat volt, sem pedig valami sarkított vagy kerekded igazság, amit sikerült kiásnunk a problémák halmazából, hanem az a szabadság, melynek révén mentesültünk szokástól, konvenciótól és az embernek emberre gyakorolt egyéb, bilincsbe verő hatásától..."
Az „itt és most”-ban levés rávilágít arra, hogy a cél nem valaminek az elérése, hanem a valóság elfogadása olyannak, amilyen. A változtatásra irányuló igyekezet tehát, bármily magasztos is, mindig eltérít minket a valóság megtapasztalásától.

Szuzuki rósiról nekem mindig az arca jut eszembe: barázdált, meggyötört arc, amin talán a betegség, talán a világ szenvedése látszik, és mégis mosolyog; de nem csak a szeme és a szája, hanem mosolyog minden árok, minden szeglet, minden apró ránc is.

Mindenkinek meg kell találnia a saját útját; és majd Te is rájössz, hogy miért kellett velünk jönnöd. Hogyan lesz ez a saját utad, ha velünk tartasz? Hát, látod, ez is érdekes: egy darabig együtt haladunk, mégis mindenki számára egyedi az élmény, eltérő dolgok jelentik a nehézséget, mást tartogat az Út.

Noha a rövid könyv végigveszi a buddhizmus iskoláit, egyfajta történeti áttekintést is adva ezekről, de nem ez az igazi célja, ezért ne várjuk a különböző irányzatok részletes bemutatását. A szerző szándéka az volt, hogy a buddhista szellemiség fejlődését az Abszolútum, vagy Végső Valóság értelmezésének tükrében tárgyalja.

Ízig-vérig gyakorlati útmutató Őszentsége, a XIV. Dalai Láma: A tudat átalakítása - Tanítások az együttérzés felkeltésének módjáról című tanítása. (Szukits Kiadó) Ez a könyv egy Őszentsége által 1999-ben, Londonban tartott 3 napos szemináriumnak az anyaga. A fő részt adó, a tudat átalakítását célzó tanítás Geshe Langri Tangpa tibeti Mester XI. században írt művén, a Tudat átalakításának nyolc versén alapul.
Életünkben számtalan olyan helyzet van, amivel nem nagyon akaródzik szembenéznünk. Legtöbbször elmenekülünk előlük: elutasítunk, félrenézünk, másba kezdünk. És ha egy tisztább pillanatban mégis észrevesszük a félelmet, a szorongást, akkor is küzdeni akarunk ellene; legyőzni, eltüntetni vágyjuk.

Trungpa az egyik legkeményebb buddhista tanító, mert saját, megalkuvást nem tűrő aspektusunkat jeleníti meg. Ő bennünk az a következetes makacsság, az a kompromisszumot nem ismerő törekvés, amely minden félelem és ragaszkodás ellenére továbbvisz minket az ismeretlen felé. Ő bennünk az őszinteség, ami átsüt minden hazug játszmánkon, és ő bennünk az erő, amely kiemel a tétovaságból. Csak hagynunk kéne hatni.

Mindazok, akik boldogtalanok, azért boldogtalanok, mert saját boldogságukat keresték; mindazok, akik boldogok, azért lettek azok, mert mások boldogságát keresték.