Namó Ratna Guru!
Ha a tudatomat olyan gondolatok
vonják magukra és terelik el,
mintha létezne valami észlelt dolog
és valaki, aki észleli,
nem zárom el érzékeim kapuit,
hogy gondolatoktól mentesen
meditálhassak,
hanem közvetlenül azok legbelső
lényegére vetem magam.
Olyanok, akár a felhők az égen:
felvillannak, majd tovaúsznak.
A leborulás gyakorlatánál nagy a veszélye annak, hogy mechanikus ismétléssé, egyfajta gimnasztikává váljék. Amikor elkezdtem gyakorolni a leborulást, magam is keresztülmentem ezen: a gyakorlás néhány hónap múltán monotonná, mechanikussá, unalmassá kezdett válni, és egy időre abba is hagytam. Később újrakezdtem, de megpróbáltam másképp hozzáállni. Ez vezetett el oda, hogy elkezdtem felfedezni e gyakorlat mélyebb értelmét. Az ennek során szerzett tapasztalatokat, a felfedezett összefüggéseket szeretném ebben az írásban közzétenni.
A szerző 2013. március 14-től nem járult hozzá a tanulmány honlapunkon való közléséhez.
A tanulmány az alábbi linken megtalálható a szerző honlapján: http://dakiniland.net
Itt, Nyugaton a buddhizmust kizárólag az önmegváltás útjának tekintik. Aki azonban élt már hagyományosan buddhista országban, az jól tudja, hogy a kegyelem dimenziója, ha más formákban is, mint a kereszténységben, de ott is kifejezésre jut. Az alábbi írás e formákat és azok tanulságait veszi szemügyre.
A mettá meghatározása szerint olyan szeretet, amely nem támaszt feltételeket. E szeretet szívtudatunk valódi természetének – a buddha-természetnek – szerves része. A hétköznapi valóságban azonban mindez ritkán képes megnyilvánulni. Abban az életkorban, amikor ezt kibontakoztathatnánk, a gyermek teljes függősége és rászorultsága a korlátozott és feltételekhez kötött szülői szeretetbe ütközik, s mindkét félnek meg kell tanulnia ezzel együtt élni...
Sok ember azonosítja magát annak a nemzetnek a jellemző vonásaival, amelyhez tartozik. A Buddha azonban nem egy meghatározott nemzetnek adta tanításait, hanem mindenkinek, aki tanácsért vagy tanításért fordult hozzá. A nemzet fogalma nagyon hasonlít az egyéni „én” fogalmához. Az ilyen fogalmak behatárolják a fejlődés lehetőségeit, melyek elé mi magunk állítunk korlátokat, amikor önmagunkat vagy egy adott nemzetet kötött és rögzített tulajdonságokkal határozzuk meg.
A szerző 2013. március 14-től nem járult hozzá a tanulmány honlapunkon való közléséhez.
A tanulmány az alábbi linken megtalálható a szerző honlapján: http://dakiniland.net
Utunk során nincs az a mások üdvéért hozott áldozat, amely hiábavaló volna, még ha nem is ismerik fel, vagy ha az a személy, akinek a javára cselekedtünk, visszaél ezzel. Hiszen minden áldozat lemondás, önmagunkon való felülkerekedés, tehát egyben megszabadulás is. S minden ilyen cselekedet – külső hatásától teljesen függetlenül – egy lépéssel közelebb visz bennünket célunkhoz...
A szerző 2013. március 14-től nem járult hozzá a tanulmány honlapunkon való közléséhez.
A tanulmány az alábbi linken megtalálható a szerző honlapján: http://dakiniland.net
A szerző 2013. március 14-től nem járult hozzá a tanulmány honlapunkon való közléséhez.
A tanulmány az alábbi linken megtalálható a szerző honlapján: http://dakiniland.net
Az időnket kétféle módon töltjük el: meditációval és meditáción kívüli tevékenységgel. Ha a a meditáción kívüli időt helyesen használjuk ki, akkor egész életünk tartalmassá válik, és a Dharma szolgálatába állítható. Ha viszont a gyakorlások közötti időszakot kihasználatlanul hagyjuk, akkor a meditációban végzett szellemi gyakorlás is hatástalanná válik.
A vadzsrajánában rendkívül fontos a személyes tanító, mégpedig nem pusztán a rendszer részeként, akiben „elvi okokból” kell hinni. A vadzsrajánában maga a guru a módszer. A guruval való kapcsolatunk az, ami ténylegesen átalakít bennünket.
